M�gikus utaz�sunkat 25 000 �vvel ezelõtt kezdj�k meg Eur�p�ban. Ez az az idõ, amikor az emberis�g kialak�totta saj�t istens�geit. Legfontosabb k�t isten�nk a Vad�szat Istene �s a Term�kenys�g Istene volt. A vad�szat volt elõdeink elsõdleges meg�lhet�si forr�sa az õsidõkben. A legt�bb �llat, amire akkor vad�sztak, szarvat hordott, amelybõl arra k�vetkeztettek, hogy a Vad�szat Istene az agancsos isten. Vagyis a Szarvas Isten. A m�sik legfontosabb t�rt�n�s a szaporod�s volt, amelyet sz�mukra megmagyar�zhatatlan erõk ir�ny�tottak. Igy a Term�kenys�g Isten erej�nek tulajdon�tott�k azt. Ez a k�t istens�g a Vad�szat �s a Term�kenys�g Istenei voltak a legfontosabbak a korai emberis�g sz�m�ra.  A vad�szat megkezd�se elõtt, az õsemberek megpr�b�lt�k elj�tszani azt. A barlangokba �letnagys�g� b�l�nyeket, vagy �ppen olyan �llatot festettek amelynek a vad�szar�ra indultak. Az emberek egy csoportja vad�szati sz�neket kent mag�ra, agancsot erõs�tettek a fej�kre, majd magukhoz vett�k a fegyvereiket. Ezut�n megkezdõd�tt a ritu�l�, melynek sor�n a falra rajzolt �llatok sebezhetõ pontjait pr�b�lt�k meg eltal�lni. �gy gondolt�k, hogy ezzel a szertart�ssal az �llatok lelk�t m�r legyõzt�k, s az igazi vad�szatra m�r csak a test�kkel kell megbirk�zni. A szertart�s v�g�n �r�mt�zeket gy�jtottak, majd m�snap elindultak az igazi vad�szatra. B�zva abban, hogy sz�mukra ez csak is sikerrel z�rulhat. A Vad�szat Isten�vel szemben viszont nagyobb jelentõs�get tulajdon�tottak a Term�kenys�g Isten�nek, amely nem csak ez emberis�g fennmarad�s�t, szaporod�s�t jelentette sz�mukra, hanem a f�ld, s az �llatok term�kenys�g�t is. A Term�kenys�g Isten�nek �br�zol�sakor az arc, a karok, a l�bak �br�zol�sa m�sodlagos jelentõs�ggel b�rt. A l�nyeg a term�kenys�g kifejez�se volt. �br�zol�sukat tekintve ember form�j�nak k�pzelt�k el õket. Termet�k �s arcuk is egyre emberibb k�pet �lt�tt. A term�szet fontoss�ga azonban abban is j�l l�that�, hogy az istenek fej�t levelekkel k�r�lrajzolva alkott�k meg. Az emberis�g fejlõd�se sor�n egyre nagyobb szerephez jutott a paps�g. Azok a nõk �s f�rfiak akik k�l�n�sen akt�van vettek r�szt, azokban a szertart�sokban, amelyekben az istenekhez sz�ltak, elk�l�n�tett csoportokat alak�tottak. A k�l�nb�zõ f�ldrajzi ter�leteken k�l�nb�zõ neveket adtak nekik, de l�nyeg�ben ugyanazokat az elveket vallott�k, ugyanazon az alapokon tev�kenykedtek. A fejlõd�s m�rt�ke azonban m�s, �s m�s volt. A legnagyobb �temben Eur�p�ban fejlõdtek, ahol m�g ma is megtal�ljuk az eredeti õsi form�j�t. Azt amit ma M�GI�nak h�vnak. A korai Angli�ban ezen csoportok vezetõit Wicca-nak h�vt�k. Ez az õsi angol terminol�gia szerint a B�lcsek B�lcs�t jel�li. E B�lcsek elõzetes v�lem�ny�nek meghallgat�sa n�lk�l az uralkod� egy fontos k�rd�sben sem d�nt�tt. A B�lcsek B�lcs�nek val�j�ban mûveltnek �s a tudom�nyokban j�ratos embereknek kellett lenni�k. Õk voltak a helyi orvosok, b�r�k, m�gusok. Õsmagyar vonatkoz�sban õk voltak a S�m�nok, a T�ltosok. A kereszt�nys�g erõs�d�se fokozatosan szor�totta h�tt�rbe ezeket a csoportokat. Ezek az emberek sok�ig nem hajlottak a kereszt�nys�g felv�tel�re, mert sz�mukra idegen volt ez az ismeretlen ember �ltal alkotott vall�s. Hossz� �vsz�zadoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy a r�gi vall�sok hely�re az �j vall�s bet�rj�n. Idõsz�m�t�sunk ut�n 1000 k�r�l az eur�pai orsz�gok nagy r�sze, m�g mindig csak fele pog�ny, fele kereszt�ny volt. A nagyv�rosokban t�rt mag�nak utat elõsz�r a kereszt�nys�g. Ezek a telepesek m�r maguk a v�ros nev�ben is kereszt�nyekk� v�ltak. A falvak ember�nek megt�r�t�se azonban hossz� idõbe telt. Az emberek t�bbs�ge pog�ny maradt. A pog�ny sz� jelent�se: a latin pagoni sz�b�l ered, amely a puszt�k ember�t jelenti. K�sõbb a kereszt�nyek ezt a jelent�st haszn�lt�k fel, ford�tott�k rosszul, s mindenkit aki nem volt kereszt�ny, pog�nynak, vagyis anti-kereszt�nynek tekintettek. Ha valakire azt mondt�k, hogy pog�ny, az egyet jelentett azzal a t�nnyel, hogy v�roson k�v�l lak� szem�lyrõl van sz�. Amely mag�ban foglalta azt is, hogy nem kereszt�ny. Az egyszerû n�p nem akarta megtagadni �vezredes isteneit. A t�r�t�s azonban egyre durv�bb eszk�z�kkel folyt. Ez az emberekbõl f�lelmet, megalkuv�st v�ltott ki. A testi feny�t�s eszk�zein k�v�l a lelki r�hat�s is nagyon erõs volt. A r�gi szok�sokat is megpr�b�lt�k megsemmis�teni. Ilyen szok�s volt, mikor a falu emberei kivonultak a f�ldekre �s �nekelve, t�ncolva k�r�lj�rt�k a megmûvelendõ r�szeket. Mik�zben t�ncoltak, magasra ugr�ltak, mert azt hitt�k, hogy ezzel megmutatj�k az isteneknek, hogy milyen magasra n�vessz�k a gabon�ikat. Az egyh�z azonban megpr�b�lta megszabad�tani az embereket, ha m�sk�pp nem ment erõszakos �ton, ezektõl a szok�saikt�l. Azt mondt�k, hogy ezekkel a ritu�l�kkal megrontj�k a term�st, m�rpedig a ront�s mindig az �rd�g mûve, aki az embert is megrontotta... Ezekben az idõkben a h�ztart�sok n�lk�l�zhetetlen eszk�ze volt az �st. Az egyh�z azonban azt tartotta, hogy azokt�l akikn�l ilyen �st van, gyermek megfõz�s�hez haszn�lj�k fel. Mik�zben fõzt�k a gyermekeket, k�zben �rd�gi hangokat hallatnak �s �rd�gi fûszereket vegy�tenek, mint p�ld�ul: k�gy� nyelvet, �rd�g gy�keret, k�gy� szak�llt, vagy macska bajusz�t. Term�szetesen sz� sem volt gyermekek fõz�s�rõl... Valamint amiket a v�zbe sz�rtak, nem voltak m�sok mint a n�pi hagyom�nyok szerinti gy�gyf�vek... Ma is a legt�bb n�v�nynek a r�gi hagyom�nyok �ltal haszn�lt nev�t ismerik az emberek. El lehet k�pzelni, hogy az inkviz�tor mennyi minden rosszindulatot tudott belemagyar�zni n�mely n�v�ny nev�be. P�ld�ul: �rd�g c�rna, b�kabogy�, b�kalencse, b�kaszitty�, m�jvir�g, macskagy�k�r, k�gy�gy�k�r... stb. A kereszt�nys�g terjed�se ellen�re azonban m�g a mai idõk is bizony�tj�k, hogy nem tudt�k teljesen kiirtani az õsi hagyom�nyokat, -m�g erõszakkal sem. Gener�ci�r�l -gener�ci�ra sz�lltak. Az egyh�z elvesztve t�relm�t, minden eddigi hagyom�nyr�l sz�l� k�nyvet m�gly�ra dobatott. Egyetlen c�ljuk volt, a kereszt�nys�g kiz�r�lagos vall�sk�nt val� elismertet�se. Gergely p�pa rendeletben parancsolta meg, hogy a r�gi b�lv�nyokat jelk�pezõ erekly�ket, szobrokat semmis�ts�k meg. �j templomok �p�ltek a r�giek hely�n, �s mivel a r�gieket lerombolt�k, a lakoss�g az �j templomokba k�nyszer�lt. A katolikus egyh�z pedig egyre kem�nyebb m�dszerekkel �ld�zte a pog�nyokat. Mivel a pog�nyok istenei gyakran agancsos istenek voltak, ezt a kereszt�nyek �rd�gnek titul�lt�k. Ennek ellen�re a r�gi vall�s k�vetõi nem hittek az �rd�g�kben. Az �rd�g maga csak a kereszt�nyek kital�ci�ja volt. A Bibli�ban nem ez a fajta �rd�g tal�lhat�. Az eredeti õsi testamentum s S�t�nr�l besz�l, amely sz�ks�ges ellenf�lk�nt jelenik meg, a j� istenekkel szemben. Ugyan�gy ahogy a vall�s a s�t�nizmus is mag�t�l terjedt a k�z�pkorban. A k�z�pkori �tlagemberek hittek az istenben, de amikor r�d�bbentek arra, hogy nem csak nem jelent sz�mukara semmit, de korl�tozta is õket a mindennapi �let�kben, elfordultak tõle. A korl�toz�sra j� p�lda, hogy a szexu�lis �let�k is korl�tok k�z� szorult. M�g a h�zasp�rok k�z�tt is. Elv�rt�k tõl�k, hogy ne az �r�mszerz�s miatt szeretkezzenek, csup�n a fajfenntart�s v�gett. A megengedett napok szerda, p�ntek �s vas�rnap volt. De m�g ezeken a napokon is tilos volt negyven nappal kar�csony, illetve ugyanennyi idõvel h�sv�t el�tt. H�rom nappal az �ldoz�s el�tt, valamint fogamz�s ut�n eg�szen a sz�let�st k�vetõ negyven napig. V�g�l is szt mondhatjuk, hogy k�r�lbel�l k�t h�nap meghat�rozott napjain �lhettek szexu�lis �letet a h�võ kereszt�nyek. Ilyen �s m�s hasonl� nevets�ges szab�lyoz�sok miatt, az emberek egyre ink�bb elfordultak a kereszt�nys�g vall�st�l. A s�t�nizmust �s a boszork�nys�got ugyanolyan l�zad�snak tekintette a kereszt�nys�g. A s�t�nizmus volt l�nyeg�ben az elsõ l�zad�s a kereszt�nys�g ellen.