Szellemek
Prológus: Az alábbi, 8 részesre tervezett cikksorozatban szeretném totálisan kivesézni a szellemeket, megpróbálok lehetséges magyarázatot adni rájuk. Fontos, hogy itt most nem kívánok foglalkozni az entitánsokkal, kizárólagosan a klasszikus értelmezésre koncentrálok. A felhasznált irodalom széles körû lesz, a cikksorozat végén mellékelek egy kis bibliográfiát. A téma fõ váza a legnagyobb angol (ha nem a világ egyik legnagyobb...) szaktekintélyének munkásságára épül. A tervezett cikkek: 1.) Lehetséges magyarázatok a látható és nem látható szellemekre 2.) Szellemek csoportosításai (a 2, leginkább elfogadott elmélet szerint) 3.) Példák a csoportokra, azok kifejtései 4.) "Szellemvadászat", az az hogyan lehet õket lencsevégre kapni, milyen felszereléssel, és hogyan fogjunk neki 5.) Szellemaktivitás terén különlegesen hiperaktív helyek 6.) Szellemaktivitás terén hiperaktív helyek, DE "gonosz", többnyire destruktív szellemek által látogatott 7.) Szellemkalendárium (többszörösen dokumentált, idõpont szerint rendszerezve, még a szkeptikusok által is elismert, hogy van ott "valami") 8.) Szellemkalendárium (dokumentált, de valamilyen okból nem hiteles szellemek) 9.) Galéria, azaz mirõl is hablatyoltam össze-vissza, a leghíresebb szellemek "bizonyítottan" eredeti fotói Ezen a kilenc cikken keresztül végigvezetek mindenkit a témán, úgy, hogy a végére egy jó közepes szakértõje lesz a témának. Szívesen írok a témán belül másról is, ha felkérés-kérdés érkezik olvasóktól, vagy bárkitõl. Végezetül még annyit szeretnék mondani, hogy minden kritikát és korrigálást szívesen fogadok, és ezer köszönet Osarának és Saddie-nek, amiért az árnyak hírnevét rontják az én paranormális téren végzett ámokfutásaimmal :). I. rész - Lehetséges magyarázatok a látható és nem látható szellemekre Elõször is rendhagyó módon én nem definiálnám, hogy mit nevezünk szellemeknek. Annyi félével fogunk majd találkozni, hogy mint kiderül, ez közel lehetetlen. Azonban mint látni fogjuk, a szellemek többségében (hangsúlyozom, többségében..úgy 70-75%-ában) két dolog azonos. A kísértésük valamilyen negatív dologhoz, netalán személyes tragédiához kötõdik, ez az, ami kiválthatja a jelenlétüket. A késõbbiekben azt is megláthatjuk, hogy ez miért fontos... (Ezek szerint a teljes cikksorozat a szellemek egyik csoportjával, a meghalt emberek lelkeivel kíván foglalkozni... - Osara megjegyzés) A jelszó - ESP!: Ez az egyike a manapság divatos magyarázatoknak. Az elmélet hívei feltételezik az ún. "hatodik érzék" létét (ESP=Extended Sixth Perception, gyk. Kiterjedt Hatodik érzékelés), amivel képesek vagyunk érzékelni az öt érzékünkön túl terjedõ ingereket. Ezt az elméletet számos tény támasztja alá, mint például a harmadik szemünk létezése (elcsökevényesedett, kis borsó nagyságú szerv, nagyjából a homlok középpontjával egyvonalban). Bár ez a "szerve" mindenkinek megvan, fejlettségi foka különbözõ. Miközben testileg fejlõdünk, ez a szervünk csökevényesedik, de ennek mértéke meglehetõsen enyhe, felnõtt korunkra az eredeti méretének 90-95%-a lesz. A belõle kiágazó érzékelõ idegrostok mintegy 30%-a az agynak arra a területére fut, ahol a szem által összegyûjtött fotonokat rakja össze "képpé" az agyunk, a maradék 80% pedig viszonylag egyenletesen eloszlik a maradék négy érzékszervünk között. Ezeken az idegpályákon (orvosi vizsgálatok szerint) ingerek nem futnak, vagy ha igen, az olyan alacsony szintû, hogy nem üti meg azt az ingerküszöböt, amelynél valamely érzék formájában "materializálódhatna". Ezt azért volt fontos megjegyezni, mert sokan úgy tartják, hogy a "szellemvilág" (ezentúl szupernormális-világ) ugye a mi világunkkal együtt létezik, és ha csak ezt érzékelnénk, akkor nem a fizikai valóságokat látnánk (emberek esetében), hanem aurákat, mintha egy formáját kapnánk az infravörös képnek. Ez persze nagyon triviális megfogalmazás volt. A látás sem igazán pontos kifejezés, hiszen nem megmondható, hogy milyen képet kapnánk. Hiszen míg a szemünk közvetlenül a beérkezõ fotonokat nyeli el, addig az "elméleti" harmadik szemünk más típusú ingerekre reagál(hatna). Mindenesetre fõként az azték és maja népek által készített falvéseteken, jade szobrocskákon látható szimbolizálva a harmadik szem. Viszont nem titkoltan csak a szertartások közben bemutatott papokon ábrázolják, akiknek a feladata az istenekkel és szellemvilággal való kapcsolattartás volt a feladatuk. Szertartás közben ez a szem nyitva volt, míg egyéb ábrázoláskor csukva. Amúgy tanulmányok szerint a csökevényesedés megindulása úgy 2-3 ezer évvel ezelõtt kezdõdött, és igazán csak az elmúlt 700-1000 évben gyorsult felt. Bár ezen tanulmányok nagy részét elméleti síkon vezették le, ha összevetjük, hogy az elõbb említett idõszakban a vallás, és az azzal járó, manapság csak megmosolygott hiedelemvilág szerves részét képezte az emberek mindennapjainak. Ellenben a kereszténység megjelenésével, és annak világméretû elterjedésével teljesen új típusú szemléletmód honosodott meg, és elõfordulhat, hogy a középkorban elõforduló szellemek, és egyéb (rendkívül gyakori) paranormális észlelések ennek a hatodik érzéknek a spontán használatával magyarázható, és ezeket az ingereket átitatta idõközben a mély vallásosság. Na jó, ezek örvényes vizek, meg el is tértünk kissé a tárgytól...Lényeg az, hogy a szellemek észlelésére ez az egyik magyarázat... Bevésõdés: Nyilván közületek sokan érezték egy szobába belépve, hogy mintha fagyos, vagy nyomasztó lett volna ott a levegõ. A tárgyak átitatódnak az õket érõ ingerekkel, és mintegy idõszakosan visszaadják azt. Itt nem kell túlzottan bonyolult dologra gondolni, elég ha a hegedûre asszociálunk. Az új hegedûnél is úgy tartják, hogy minél többet kell vele muzsikálni, hogy szépen és igazán tisztán szóljon. úgy tûnik, hogy ezt az elméletet támasztják alá a szellemjárások különbözõ típusai. Többségük különbözõ negatív élményeket örökítenek meg. A statisztikák tükrében kijelenthetõ, hogy poltergeist típusú szellem létrejöttére olyan helyen van jelentõs esély (poltergeist: német mozaikszó, polter zajt, zajongást jelent, geist pedig szellemet...poltergeistnak nevezünk minden olyan szellemet, vagy olyan szupernormális jelenséget, amelyet csak hanghatás kísért, netalán tárgyak elmozdulása. Ellenben egy dologban megegyeznek, mégpedig -a klasszikus értelemben vett - látható jelenség nem kíséri), ahol olyan negatív, vagy hatalmas feszültséget kiváltó esemény történt, amely (relatíve) rövid ideig tartott. Ez az idõtartam egy másodperctõl terjedhet egészen kb. 1-2 hónapig. Jól jellemzi ezt az eseményt VIII. Henrik feleségének (az ötödiknek...), Catherine Howardnak a sorsa. Õ több alakban is kísért, poltergeistként szinte naponta, a Hampton Court palotában. A történet 1541. november 4-én kezdõdött, amikor a királynét letartóztatták, de sikerült elmenekülnie õreitõl, és a kápolna felé rohant, hogy az uralkodó kegyelméért könyörögjön. Az õrök azonban utolérték, s a királyné hiába esedezett zokogva, hiába sikoltozott rémületében, visszavitték és megerõszakolták. A király ájtatosan tovább imádkozott, és úgy tett, mintha nem hallotta volna a felesége segélykérését. Cathrine Howardot a szobájában õrizték egészen 1542 februárjáig, amikor a Towerba vitték és kivégezték. Rendszeresen lezajlik az esemény "hangjátéka", ez a folyosórész és a királyné szobája "sikolyok csarnoka" néven vonult be a szellemvadászok könyveibe. Ez a példa a mélyebb traumákra, melyek poltergeist típusú jelenséget okoznak. A látható jelenségekre jó példa a "Barna Hölgy", aki a norfolki Raynham Hallban kísért. õ közel 10 évig élt itt, gyermekét elvették tõle, mély depresszióba zuhant. A szellemalakja máig is azt az útvonalat követi (ínyencek kedvéért: elsõ emeleti folyosónál a falból kilép -egykor egy télikert volt ott-, elhalad a szobájáig, idõzik kb. 30-90 sec-et, vissza a télikert felé, toaletthez, aztán el a lépcsõlejáróhoz, lépcsõn le, falban eltûnik), amit anno napi 50-60-szor végigjárt. A bevésõdés elméletét támasztja alá az is, hogy egyes szellemek (amennyiben hangjelenség is kísérte õket) már nem láthatók (itt mindig a "klasszikus" látásra utalok), hanem "visszaminõsülnek" poltergeistnek, végül megszûnnek teljesen. Természetesen van lehetõség ezeknek a bevésõdéseknek a felelevenítésére. Ez legtöbbször tanúk által szokott történni, úgy, hogy meglátogatják a kísértés helyét. A szellemjárta helyek 20%-ánál a jelenség elkezd ritkulni, miután 1-3 évnél hosszabb idõtartam eltelik úgy, hogy legalább egy, a kiváltó esemény tanúja járt volna ott, illetve idõvel megszûnnek. érdekesség, hogy ugyancsak a szellemjárta helyek 30-35%-ánál, miután az utolsó élõ tanú is _meghal_, elkezd "fakulni" a jelenség, mintha életük alatt egyfajtaképpen "táplálták" volna a jelenséget, még ha a távolból is. Ugyancsak furcsa, hogy a bevésõdés legtöbbször keményfákba, és kemény kõzetekbe történik (pl. gránit), de errõl majd bõvebben késõbb... Egy aprócska, de mégis fontos tényt hagytam a dolog végére. A bevésõdés újrajátszása rendszeresen történik, figyelmen kívül kell hagyni ilyen kor a szököéveket, az az ha évenként ismétlõdik egy jelenség, akkor az mindenképpen 365 nap lesz...