Szellemek
Prol�gus: Az al�bbi, 8 r�szesre tervezett cikksorozatban szeretn�m tot�lisan kives�zni a szellemeket, megpr�b�lok lehets�ges magyar�zatot adni r�juk. Fontos, hogy itt most nem k�v�nok foglalkozni az entit�nsokkal, kiz�r�lagosan a klasszikus �rtelmez�sre koncentr�lok. A felhaszn�lt irodalom sz�les k�rû lesz, a cikksorozat v�g�n mell�kelek egy kis bibliogr�fi�t. A t�ma fõ v�za a legnagyobb angol (ha nem a vil�g egyik legnagyobb...) szaktekint�ly�nek munk�ss�g�ra �p�l. A tervezett cikkek: 1.) Lehets�ges magyar�zatok a l�that� �s nem l�that� szellemekre 2.) Szellemek csoportos�t�sai (a 2, legink�bb elfogadott elm�let szerint) 3.) P�ld�k a csoportokra, azok kifejt�sei 4.) "Szellemvad�szat", az az hogyan lehet õket lencsev�gre kapni, milyen felszerel�ssel, �s hogyan fogjunk neki 5.) Szellemaktivit�s ter�n k�l�nlegesen hiperakt�v helyek 6.) Szellemaktivit�s ter�n hiperakt�v helyek, DE "gonosz", t�bbnyire destrukt�v szellemek �ltal l�togatott 7.) Szellemkalend�rium (t�bbsz�r�sen dokument�lt, idõpont szerint rendszerezve, m�g a szkeptikusok �ltal is elismert, hogy van ott "valami") 8.) Szellemkalend�rium (dokument�lt, de valamilyen okb�l nem hiteles szellemek) 9.) Gal�ria, azaz mirõl is hablatyoltam �ssze-vissza, a legh�resebb szellemek "bizony�tottan" eredeti fot�i Ezen a kilenc cikken kereszt�l v�gigvezetek mindenkit a t�m�n, �gy, hogy a v�g�re egy j� k�zepes szak�rtõje lesz a t�m�nak. Sz�vesen �rok a t�m�n bel�l m�sr�l is, ha felk�r�s-k�rd�s �rkezik olvas�kt�l, vagy b�rkitõl. V�gezet�l m�g annyit szeretn�k mondani, hogy minden kritik�t �s korrig�l�st sz�vesen fogadok, �s ezer k�sz�net Osar�nak �s Saddie-nek, ami�rt az �rnyak h�rnev�t rontj�k az �n paranorm�lis t�ren v�gzett �mokfut�saimmal :). I. r�sz - Lehets�ges magyar�zatok a l�that� �s nem l�that� szellemekre Elõsz�r is rendhagy� m�don �n nem defini�ln�m, hogy mit nevez�nk szellemeknek. Annyi f�l�vel fogunk majd tal�lkozni, hogy mint kider�l, ez k�zel lehetetlen. Azonban mint l�tni fogjuk, a szellemek t�bbs�g�ben (hangs�lyozom, t�bbs�g�ben..�gy 70-75%-�ban) k�t dolog azonos. A k�s�rt�s�k valamilyen negat�v dologhoz, netal�n szem�lyes trag�di�hoz k�tõdik, ez az, ami kiv�lthatja a jelenl�t�ket. A k�sõbbiekben azt is megl�thatjuk, hogy ez mi�rt fontos... (Ezek szerint a teljes cikksorozat a szellemek egyik csoportj�val, a meghalt emberek lelkeivel k�v�n foglalkozni... - Osara megjegyz�s) A jelsz� - ESP!: Ez az egyike a manaps�g divatos magyar�zatoknak. Az elm�let h�vei felt�telezik az �n. "hatodik �rz�k" l�t�t (ESP=Extended Sixth Perception, gyk. Kiterjedt Hatodik �rz�kel�s), amivel k�pesek vagyunk �rz�kelni az �t �rz�k�nk�n t�l terjedõ ingereket. Ezt az elm�letet sz�mos t�ny t�masztja al�, mint p�ld�ul a harmadik szem�nk l�tez�se (elcs�kev�nyesedett, kis bors� nagys�g� szerv, nagyj�b�l a homlok k�z�ppontj�val egyvonalban). B�r ez a "szerve" mindenkinek megvan, fejletts�gi foka k�l�nb�zõ. Mik�zben testileg fejlõd�nk, ez a szerv�nk cs�kev�nyesedik, de ennek m�rt�ke meglehetõsen enyhe, felnõtt korunkra az eredeti m�ret�nek 90-95%-a lesz. A belõle ki�gaz� �rz�kelõ idegrostok mintegy 30%-a az agynak arra a ter�let�re fut, ahol a szem �ltal �sszegyûjt�tt fotonokat rakja �ssze "k�pp�" az agyunk, a marad�k 80% pedig viszonylag egyenletesen eloszlik a marad�k n�gy �rz�kszerv�nk k�z�tt. Ezeken az idegp�ly�kon (orvosi vizsg�latok szerint) ingerek nem futnak, vagy ha igen, az olyan alacsony szintû, hogy nem �ti meg azt az ingerk�sz�b�t, amelyn�l valamely �rz�k form�j�ban "materializ�l�dhatna". Ezt az�rt volt fontos megjegyezni, mert sokan �gy tartj�k, hogy a "szellemvil�g" (ezent�l szupernorm�lis-vil�g) ugye a mi vil�gunkkal egy�tt l�tezik, �s ha csak ezt �rz�keln�nk, akkor nem a fizikai val�s�gokat l�tn�nk (emberek eset�ben), hanem aur�kat, mintha egy form�j�t kapn�nk az infrav�r�s k�pnek. Ez persze nagyon trivi�lis megfogalmaz�s volt. A l�t�s sem igaz�n pontos kifejez�s, hiszen nem megmondhat�, hogy milyen k�pet kapn�nk. Hiszen m�g a szem�nk k�zvetlen�l a be�rkezõ fotonokat nyeli el, addig az "elm�leti" harmadik szem�nk m�s t�pus� ingerekre reag�l(hatna). Mindenesetre fõk�nt az azt�k �s maja n�pek �ltal k�sz�tett falv�seteken, jade szobrocsk�kon l�that� szimboliz�lva a harmadik szem. Viszont nem titkoltan csak a szertart�sok k�zben bemutatott papokon �br�zolj�k, akiknek a feladata az istenekkel �s szellemvil�ggal val� kapcsolattart�s volt a feladatuk. Szertart�s k�zben ez a szem nyitva volt, m�g egy�b �br�zol�skor csukva. Am�gy tanulm�nyok szerint a cs�kev�nyesed�s megindul�sa �gy 2-3 ezer �vvel ezelõtt kezdõd�tt, �s igaz�n csak az elm�lt 700-1000 �vben gyorsult felt. B�r ezen tanulm�nyok nagy r�sz�t elm�leti s�kon vezett�k le, ha �sszevetj�k, hogy az elõbb eml�tett idõszakban a vall�s, �s az azzal j�r�, manaps�g csak megmosolygott hiedelemvil�g szerves r�sz�t k�pezte az emberek mindennapjainak. Ellenben a kereszt�nys�g megjelen�s�vel, �s annak vil�gm�retû elterjed�s�vel teljesen �j t�pus� szeml�letm�d honosodott meg, �s elõfordulhat, hogy a k�z�pkorban elõfordul� szellemek, �s egy�b (rendk�v�l gyakori) paranorm�lis �szlel�sek ennek a hatodik �rz�knek a spont�n haszn�lat�val magyar�zhat�, �s ezeket az ingereket �titatta idõk�zben a m�ly vall�soss�g. Na j�, ezek �rv�nyes vizek, meg el is t�rt�nk kiss� a t�rgyt�l...L�nyeg az, hogy a szellemek �szlel�s�re ez az egyik magyar�zat... Bev�sõd�s: Nyilv�n k�z�letek sokan �rezt�k egy szob�ba bel�pve, hogy mintha fagyos, vagy nyomaszt� lett volna ott a levegõ. A t�rgyak �titat�dnak az õket �rõ ingerekkel, �s mintegy idõszakosan visszaadj�k azt. Itt nem kell t�lzottan bonyolult dologra gondolni, el�g ha a hegedûre asszoci�lunk. Az �j hegedûn�l is �gy tartj�k, hogy min�l t�bbet kell vele muzsik�lni, hogy sz�pen �s igaz�n tiszt�n sz�ljon. �gy tûnik, hogy ezt az elm�letet t�masztj�k al� a szellemj�r�sok k�l�nb�zõ t�pusai. T�bbs�g�k k�l�nb�zõ negat�v �lm�nyeket �r�k�tenek meg. A statisztik�k t�kr�ben kijelenthetõ, hogy poltergeist t�pus� szellem l�trej�tt�re olyan helyen van jelentõs es�ly (poltergeist: n�met mozaiksz�, polter zajt, zajong�st jelent, geist pedig szellemet...poltergeistnak nevez�nk minden olyan szellemet, vagy olyan szupernorm�lis jelens�get, amelyet csak hanghat�s k�s�rt, netal�n t�rgyak elmozdul�sa. Ellenben egy dologban megegyeznek, m�gpedig -a klasszikus �rtelemben vett - l�that� jelens�g nem k�s�ri), ahol olyan negat�v, vagy hatalmas fesz�lts�get kiv�lt� esem�ny t�rt�nt, amely (relat�ve) r�vid ideig tartott. Ez az idõtartam egy m�sodperctõl terjedhet eg�szen kb. 1-2 h�napig. J�l jellemzi ezt az esem�nyt VIII. Henrik feles�g�nek (az �t�diknek...), Catherine Howardnak a sorsa. Õ t�bb alakban is k�s�rt, poltergeistk�nt szinte naponta, a Hampton Court palot�ban. A t�rt�net 1541. november 4-�n kezdõd�tt, amikor a kir�lyn�t letart�ztatt�k, de siker�lt elmenek�lnie õreitõl, �s a k�polna fel� rohant, hogy az uralkod� kegyelm��rt k�ny�r�gj�n. Az õr�k azonban utol�rt�k, s a kir�lyn� hi�ba esedezett zokogva, hi�ba sikoltozott r�m�let�ben, visszavitt�k �s megerõszakolt�k. A kir�ly �jtatosan tov�bb im�dkozott, �s �gy tett, mintha nem hallotta volna a feles�ge seg�lyk�r�s�t. Cathrine Howardot a szob�j�ban õrizt�k eg�szen 1542 febru�rj�ig, amikor a Towerba vitt�k �s kiv�gezt�k. Rendszeresen lezajlik az esem�ny "hangj�t�ka", ez a folyos�r�sz �s a kir�lyn� szob�ja "sikolyok csarnoka" n�ven vonult be a szellemvad�szok k�nyveibe. Ez a p�lda a m�lyebb traum�kra, melyek poltergeist t�pus� jelens�get okoznak. A l�that� jelens�gekre j� p�lda a "Barna H�lgy", aki a norfolki Raynham Hallban k�s�rt. õ k�zel 10 �vig �lt itt, gyermek�t elvett�k tõle, m�ly depresszi�ba zuhant. A szellemalakja m�ig is azt az �tvonalat k�veti (�nyencek kedv��rt: elsõ emeleti folyos�n�l a falb�l kil�p -egykor egy t�likert volt ott-, elhalad a szob�j�ig, idõzik kb. 30-90 sec-et, vissza a t�likert fel�, toaletthez, azt�n el a l�pcsõlej�r�hoz, l�pcsõn le, falban eltûnik), amit anno napi 50-60-szor v�gigj�rt. A bev�sõd�s elm�let�t t�masztja al� az is, hogy egyes szellemek (amennyiben hangjelens�g is k�s�rte õket) m�r nem l�that�k (itt mindig a "klasszikus" l�t�sra utalok), hanem "visszaminõs�lnek" poltergeistnek, v�g�l megszûnnek teljesen. Term�szetesen van lehetõs�g ezeknek a bev�sõd�seknek a feleleven�t�s�re. Ez legt�bbsz�r tan�k �ltal szokott t�rt�nni, �gy, hogy megl�togatj�k a k�s�rt�s hely�t. A szellemj�rta helyek 20%-�n�l a jelens�g elkezd ritkulni, miut�n 1-3 �vn�l hosszabb idõtartam eltelik �gy, hogy legal�bb egy, a kiv�lt� esem�ny tan�ja j�rt volna ott, illetve idõvel megszûnnek. �rdekess�g, hogy ugyancsak a szellemj�rta helyek 30-35%-�n�l, miut�n az utols� �lõ tan� is _meghal_, elkezd "fakulni" a jelens�g, mintha �let�k alatt egyfajtak�ppen "t�pl�lt�k" volna a jelens�get, m�g ha a t�volb�l is. Ugyancsak furcsa, hogy a bev�sõd�s legt�bbsz�r kem�nyf�kba, �s kem�ny kõzetekbe t�rt�nik (pl. gr�nit), de errõl majd bõvebben k�sõbb... Egy apr�cska, de m�gis fontos t�nyt hagytam a dolog v�g�re. A bev�sõd�s �jraj�tsz�sa rendszeresen t�rt�nik, figyelmen k�v�l kell hagyni ilyen kor a sz�k��veket, az az ha �venk�nt ism�tlõdik egy jelens�g, akkor az mindenk�ppen 365 nap lesz...