HIP-HOP
A hip-hop Amerik�ban, a gett� negyedekben sz�letett meg a sz�nes b�r�ek vil�g�ban, majd Eur�p�ban is divattrendd� v�lt. Egyre t�bben rappeltek �s egyre t�bb falat d�sz�tett graffiti. A hip hop sokak sz�m�ra nemcsak divat, de �letforma is egyben.

Zene
Rap �gyben el�g neh�z eligazodni a rockt�rt�neti lexikonokban �s sz�cikkekben. Kezdetben szinte ismeretlen alternat�v ("f�ldalatti") kiad�k jelentett�k meg a felv�teleket. Annyi biztos, hogy 1979-ben a Sugarhill Gang m�r szerepelt a nemzetk�zi sikerlist�kon Rappers Delight c�m� dal�val, s ezzel tal�n �k tett�k le e st�lus alapk�v�t. Az�ta viszont tart az �radat. A magyar�zat egyszer�: a rap egyfajta szelepet jelentett mindazok sz�m�ra, akiknek volt mondanival�juk, �s a rap seg�ts�g�vel k�nnyebben kifejezhett�k azt. �gy ak�r utcak�lyk�kb�l is lehetett szt�r. Sz�mos v�ltozata alakult ki e st�lusnak a kem�ny, agressz�v gengszter-rapt�l kezdve eg�szen a guru-rapig. A divathull�m Magyarorsz�got sem ker�lte el. Sz�mos sikeres zenekar tan�skodott err�l: Rap�l�k, FLM, Hip Hop Boys �s m�g sokan m�sok. A st�lus szerves r�sze az improviz�l�s. Egy igazi rapper b�rmilyen t�m�ban remek�l tud r�gt�n�zni. Ez a szabads�g a rap legnagyobb vonzereje!
Hogy jobban l�ssuk a zene fejl�d�s�t, k�vetkezzen egy r�vid id�rendi �ttekint�s a fontosabb �vsz�mokkal �s esem�nyekkel.

A hip-hop zene gy�kereit egyesek eg�szen az 1920-as �vekig vezetik vissza, amikor megsz�letett az els� blues felv�tel, mely �sszekapcsolta az afrikai �s az amerikai zenei hagyom�nyokat. Ugyanebben az �vtizedben jelentek meg az els� olyan felv�telek, melyeknek m�r mondanival�juk is volt. A '30-as �vek blues el�ad�i alapozt�k meg a k�s�bbi Rhythm and Blues fejl�d�s�t.
Az els� rapnek nevezhet� dal 1939-ben jelent meg Boo Boo La La c�mmel.
1944-54 k�z�tt a h�bor� ut�ni gyors fejl�d�s r�sze lett a Chuck Berry �s m�s el�ad�k �ltal alkalmazott dupla ritmus� R&B, amit k�s�bb rock-n-roll n�ven ismert meg a nagyvil�g.
A '60-as �vekben j�tt divatba a gengszter st�lus, mely az elbesz�l� r�szeket ker�kcsikorg�ssal �s puskaropog�ssal sz�nezte.
1970-hez k�thet� a hip-hop �tt�r�j�nek nevezett banda, a Last Poets felbukkan�sa, akik kevert�k az �l�besz�det, a jazz dobot �s az instrument�lis (hangszeres) zen�t.
1973-ban l�tott napvil�got Stevie Wonder: Living for the City c�m� dala, mely �j st�lust, a soult mutatta be a k�z�ns�gnek. A dalnak politikai �zenete volt, �s az �j trendeknek megfelel�en keveredett benne a zene �s az utca zaja.
A '70-es �vek m�sodik fel�nek jellemz�je a jamaikai reggae kialakul�sa a New York k�rny�ki ter�leten, �s a disco t�rh�d�t�sa �s uralma, mind a r�di� hull�main, mind a klubok vil�g�ban. Megjelentek a szintetikus zene els� k�pvisel�i is (pl. a n�met Kraftwerk) els�sorban Eur�p�ban, mely alapot biztos�tott a k�s�bbi electro-funk st�lusnak (pl.: Afrika Bambaataa). Az �vtized utols� �veiben New York k�rzet�ben tartott�k meg az els� utcai party-kat, ahol DJ adta a zen�t, �s aki alkalomadt�n rappelgetett is.
1979 volt a Sugarhill Gang: Rappers Delight c�m� sz�m�nak �ve, ami ekkor ker�lt az �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba.
1980-ban l�pett sz�nre az els� n�i egy�ttes, a Sequence, �s ker�lt a list�kra utat nyitva ezzel a k�s�bbi form�ci�knak, �nekesn�knek �s olyan n�i rap band�knak, mint a Salt-n-Pepa.
1981-ben r�gz�tettek lemezre els� �zben DJ scratch-el�st.
A k�vetkez� �vekben a st�lusok egyre jobban keveredni kezdtek egym�ssal �jabb �s �jabb v�ltozatokat hozva l�tre a zenei palett�n. 1982-ben jelent meg az els� techno-funk, majd 1983-ban az els� hip-hop �s jazz kever�k�b�l sz�letett dal. De ugyanennek az �vnek k�sz�nhetj�k a hip-hop / dance st�lust is.
1983 jelentette a r�gi iskola v�g�nek a kezdet�t, amikor is felt�nt a sz�nen a Run D.M.C. nev� egy�ttes.
1984 az els� hip-hop band�kb�l �ll� turn�, mely a st�lus n�pszer�s�t�s�t t�zte ki c�lul. Ezen a Run D. M. C. mellett fell�pett a Kurtis Blow, a Whodini, a Fat Boys �s a Newcleus is. Szint�n ebben az �vben j�tt l�tre az els� kiz�r�lag rap zen�ket sz�r� r�di�ad� Los Angelesben.
1985 a Salt-n-Pepa deb�t�l�s�nak �ve volt.
1986-ban a hip-hop bet�rt a pop list�kra, az MTV-be �s egy�b m�di�kba is a Run D. M. C. Aerosmith feldolgoz�s�val, a Walk This Way-jel.
V�g�l 1988 volt az igazi gengszter rap t�rh�d�t�s�nak �ve.

Graffiti
A graffitikkel a fiatal k�pz�m�v�szek ugyancsak megteremtett�k a saj�t fest�si st�lusukat. N�luk a sz�r�doboz helyettes�ti az ecsetet �s a palett�t, a m�terem pedig az utca, a vonatok, ?, az eg�sz vil�g. Mindez persze sok orsz�gban tilos. K�lf�ld�n - ha elkapj�k az ilyen fest�ksz�r� m�v�szeket - p�nz- vagy b�rt�nb�ntet�s v�r r�juk. Az alkot�sok mot�vumai rendk�v�l sokf�l�k: a legcikorny�sabb karakterekt�l (nevek kezd�bet�i) eg�szen a gigantikus festm�nyekig mindnek megvan a maga saj�toss�ga.

T�nc
P�rhuzamosan az �j zen�vel kialakult - ugyancsak utc�kon - egy saj�tos t�ncst�lus is, amelyet a t�nc jellege, l�tv�ny, mozg�ssorai alapj�n breaknek neveztek el. A breakt�ncos - egyed�l vagy csoportosan - a legfantasztikusabb p�zokba, figur�kba tekeredik, "t�rik" bele, s amennyiben k�sztet�st �rez, ak�r a feje tetej�re �llva is forog a f�ld�n. Ma m�r ez a szabad t�ncforma is m�v�szett� alakult �t. Sz�mos st�lusv�ltozata l�tezik, melyekb�l vil�gbajnoks�gokat is rendeznek.
Kezdetben azonban a break sem aratott osztatlan sikert. 1980-ban p�ld�ul letart�ztatt�k a High Times Crew banda tagjait, mert a washingtoni metr� ter�let�n mutatt�k be t�nctud�sukat a k�z�ns�gnek.
A breakb�l fejl�dhetett ki a hip-hop �s a funky mint t�ncst�lus, melyeket az eur�pai k�z�ns�g f�k�nt a TV csatorn�in kereszt�l ismert meg. A video-klippek j�l ismert koreogr�fi�i �s mozdulatai nagyr�szt ehhez a k�t st�lushoz k�thet�ek. A hip-hop �s a funky k�zti k�l�nbs�g tal�n m�g nehezebben megfoghat�, mint a zen�ben. A funky sokkal ink�bb "fekete" zene �s t�nc, m�g a hip-hop ma m�r ink�bb a feh�rek st�lusa. A funky l�gyabb, kicsit lassabb zen�j�t t�kr�zi a t�nc is: l�gyabb, kerekebb, laz�bb mozdulatok alkotj�k, a hangs�ly a lent van, kev�s benne az akrobatik�hoz k�zel�t� elem. Ezzel szemben a hip-hop egy kem�nyebb, sz�gletesebb v�ltozat, ahol a mozdulatok hangs�lya fent van, a t�ncosok ugr�lnak, alkalomadt�n a f�ld�n fetrengenek.
Mint a breaknek, ugyan�gy a hip-hopnak is megvan a versenyv�ltozata. A hivatalos versenyeken a t�ncosok t�bb kateg�ri�ban indulhatnak. A kateg�ri�k szab�lyai sokban hasonl�tanak egym�sra, de j� n�h�ny dologban k�l�nb�znek is egym�st�l.