.......v�ltozunk

Senki sem tudja pontosan, de h�t�vente valami t�rt�nik vel�nk. Test�nk minden sejtje kicser�l�dik, lelk�nk �j er�forr�sokra szomjazik. K�rd�s, hogy saj�t h�t�ves ritmusunkat megismerve mit tudhatunk meg �nmagunkr�l �s a j�v�nkr�l?


A szerelmesek a hetedik mennyorsz�gban �rzik magukat. A p�rok h�tm�rf�ldes csizm�ban l�pkednek a babon�s hetedik �v fel�. H�feh�rk�t pedig h�t t�rp�vel hozta �ssze a sors. A sziv�rv�nyban h�t sz�n l�that�, �s James Bond sem v�letlen�l lett 007-es �gyn�k. S�t, Istennek is h�t napra volt sz�ks�ge, hogy megteremtse a vil�got.

A Hold befoly�sa
A hetes sz�mnak a mitol�gi�ban �s a vall�sos hagyom�nyokban �sid�k �ta m�gikus jelent�st tulajdon�tanak. Sok biol�gus �s orvos v�lekedik �gy, hogy az �l�l�nyek testi- �s lelki folyamatai egyar�nt h�t�ves ritmusban bonyol�dnak. A term�szettud�sok, pszichol�gusok �s filoz�fusok arra a meg�llap�t�sra jutottak, hogy h�t�venk�nt mindenki egy fejl�d�si egys�get �l �t. Mintha az �letet t�bb kis �letre lehetne felosztani. Az emberre - kor�nak megfelel�en - bizonyos feladatok h�rulnak, neh�z szakaszokat kell �tv�szelnie, hogy azt�n a k�vetkez� ciklusban sikereket �rhessen el. Aki �tl�tja m�ltj�nak ritmus�t, az ily m�don betekint�st nyerhet saj�t j�v�j�be is. Ha meg szeretn�d tudni, milyen rendszer szerint alakul az �leted, mikor k�vetkeznek azok az �vek, amikor komoly sikereket k�nyvelhetsz el a munkahelyeden, tov�bb� mikor sz�m�thatsz nehezebb, illetve k�nnyebb id�szakokra tanulm�nyozd, ismerd meg saj�t ritmusodat!
Az elemz�s k�l�n�sen n�k sz�m�ra izgalmas. �k ugyanis tudatosabban figyelnek magukra, �let�kre, b�r jobban meg is viselik �ket a zavar� t�nyez�k. Ennek magyar�zata tal�n abban rejlik, hogy �sid�k �ta a Hold befoly�sa alatt �llnak, m�g a menstru�ci� is az �gi k�s�r� 7x4 napos szakaszaihoz igazodik.

A ritmus �s a j�v�
A modern orvostudom�ny megd�bbent� felfedez�sre jutott: az ember genetikailag programozott, h�tnapos ritmus szerint �l. Ez id� alatt v�ltozik a b�r h�m�rs�klete, a sz�vver�s �s a v�rnyom�s. A szervezet sz�vetei minden hetedik �vben meg�julnak. A F�ld �l�l�nyei nemcsak a t�rbeli adotts�gokhoz alkalmazkodtak, hat r�juk az �jszaka �s a nappal, illetve az �vszakok v�ltakoz�sa, s�t az �rap�ly-jelens�g is.
A legt�bb ember nem tulajdon�t jelent�s�get a h�t�ves ciklus befoly�s�nak, pedig szembet�n� aktivit�s figyelhet� meg az egyes peri�dusokban. H�t�ves korban esnek ki a tejfogak, s n�nek ki a marad�k. Ez id� alatt a gyermek csecsem�b�l iskol�ss� fejl�dik. Nagyj�b�l 14 �vesen �ri el a pubert�skort: a l�nyokn�l megkezd�dik a menstru�ci�, a fi�k f�rfiasabbak lesznek. 21 �vesen befejez�dik a tin�dzser-kor, az ember feln�tt� v�lik. 28 �vesen el�ri a teljes testi-lelki �retts�get, ebben az �letkorban h�zasodnak �s v�llalnak gyermeket a legt�bben. 35 �vesen t�bbnyire a csal�d� a f�szerep, m�g 42 �ves korban �jra visszat�r a karrier ir�nt �rzett fokozott �rdekl�d�s. K�r�lbel�l a hetedik ciklus ut�n - 49 �vesen - veszi kezdet�t a f�rfi/n�i klimax, majd 56 �vesen az emberek �nmagukkal kezdenek el m�lyebben foglalkozni.

A hetes sz�m az orvostudom�nyban
M�r az �kori g�r�g�k is h�t�ves szakaszokra osztott�k fel az �letet. Hippokrat�sz tan�t�sa szerint "a hetes sz�m uralja a betegs�geket �s mindent, ami a testben pusztul�ssal kapcsolatos". Gy�gyszeres kezel�s n�lk�l a betegs�gek is h�t szakaszban zajlanak: a hetedik, a tizennegyedik �s a huszonegyedik nap a legvesz�lyesebb - �ll�tj�k az orvosok. �s ki ne tudn�, hogy gy�gyszerrel vagy an�lk�l minden megf�z�s nagyj�b�l h�t napig tart? Egy �j tudom�ny�g, a kronobiol�gia kutat�i bebizony�tott�k, hogy minden cselekedet a genetikailag bel�nk programozott testritmussal van �sszef�gg�sben. Igaz, a n�v�nyekkel �s az �llatokkal ellent�tben az ember egy ideig ellen tud szeg�lni szem�lyes bioritmus�nak, a szervezet azonban bizonyos id� eltelt�vel l�p�st tart vele.

A m�gikus hetes
A vall�sos hagyom�nyokban szinte minden�tt felbukkan ez a sz�m. A kereszt�ny tan�t�s szerint Isten h�t nap alatt teremtette a vil�got. A Bibli�ban h�t k�v�r �s h�t sov�ny teh�n adja h�r�l a h�t bõs�ges, illetve szûk�s esztendõt. Az iszl�m vall�sban h�tszer ism�tlik meg az im�kat, a hinduizmusban pedig h�t �vszakot k�l�nb�ztetnek meg. M�g a r�gi maja kult�ra is ismerte a hetes sz�m m�gi�j�t: hit�k szerint az �gbolt h�t r�tegbõl �llt, m�g az antik b�lcsek minden hetedik �vhez t�rs�tottak egy-egy bolyg�t.

A n�v�ny- �s �llatvil�gban is tal�lhatunk p�ld�kat a hetes modellre. Angol kutat�k kider�tett�k, hogy az �llatok leggyakrabban h�t egyedbõl �ll� k�z�ss�gekbe t�m�r�lnek. Hasonl� jelens�get az emberekn�l is megfigyeltek: az iskolai oszt�lyok t�bbnyire kisebb csoportokra oszlanak, amelyek �tlagosan h�t gyerekbõl �llnak. Konferenci�kon, munkacsoportokban �s -bizotts�gokban szint�n a hetes tagl�tsz�mot r�szes�tik elõnyben. Hadt�rt�neti vizsg�latok szerint vesz�lyes helyzetekben a katon�k automatikusan hetes csapatokba rendezõdnek. �s persze a gyerekek is kor�n megismerkednek a mes�kbõl a m�gikus hetessel: h�t t�rpe, h�tfejû s�rk�ny, h�tm�rf�ldes csizma stb.

A hetedik �v a h�zass�gban
Szerencs�re ma m�r nincs megszabva, hogy a nõnek mikor kell f�rjhez mennie, �s mikor kell gyereket sz�lnie. Az �let egyes elemei (tanul�s, munk�ba �ll�s, p�rv�laszt�s, csal�dalap�t�s, k�lt�zk�d�s, karrier, hobbi) ritk�n tartanak pontosan h�t �vig. Aki figyelmesen elemzi saj�t sors�t, �szreveheti, hogy nagyj�b�l ugyanolyan idõk�z�nk�nt t�rt�nt vele valami, ami kor�bbi �let�t j� vagy rossz ir�nyban, de megv�ltoztatta. Ha a ciklus egy-egy szakasza t�l sok�ig tart, �gynevezett "�ll�v�zrõl" besz�l�nk. Valami hi�nyzik. P�ld�ul a di�k nem boldog, ha m�r hetedik �v�t t�lti az egyetemen. Azok az any�k, akik kezdetben teljesen �tadt�k magukat a gyermeknevel�snek, �j kih�v�sok ut�n n�znek, amint a kicsi iskol�ba megy. A munkahelyi ki�g�s, amely rendszerint h�t �v ut�n k�vetkezik be, szint�n biztons�ggal jelzi, hogy valami �j dolognak kellene kezdõdnie. A h�zass�g el�tkozott hetedik �ve sem babona csup�n, statisztikai adatok bizony�tj�k, hogy a p�rok t�bbnyire ebben az �vben v�lnak el. A pszichol�gusok azt tan�csolj�k, hogy keress�nk mindig �jabb �s �jabb kih�v�sokat, amelyekbõl �p�lhet�nk, tanulhatunk. Aki tiszt�ban van saj�t ritmus�val, �s megtanul vele egy�tt �lni, ak�r fontosabb d�nt�seiben is haszn�t veheti.

A bioritmus elõnyei
A h�t�ves modell hasznos lehet, ha rendszerbe akarod foglalni az �letedet. Seg�ts�g�vel k�nnyebben besorolhatod az esem�nyeket, t�ljuthatsz v�ls�gos idõszakokon (a fejlõd�s velej�r�ik�nt felfogva azokat), jobban kihaszn�lhatod es�lyeidet, �s hossz� t�von el�gedettebb lehetsz �leteddel. Egy nyugodt percedben pillants vissza eddigi �letedre, tekints v�gig az esem�nyeken, helyzeteken:
Volt-e az �letedben valamilyen t�r�s, azaz olyan szakasz, amely eg�szen m�sk�nt j�tsz�dott le, mint a t�bbi? Meghat�roz�ak lehetnek a s�lyosabb t�rt�n�sek (pl. baleset, hal�leset a csal�dban, vagy valamilyen sokkol� �lm�ny). A t�r�spontok olyan pr�b�lkoz�sokat is jelezhetnek, amelyek sor�n egy m�sik szakaszt akart�l elker�lni, ler�vid�teni, �tugrani.
Ha most boldogtalan �s rosszkedvû vagy, �s nem tudod hogy juthatn�l ki errõl a m�lypontr�l, n�zz ut�na, hogy az ilyen rendszeres hull�mv�lgyek hozz�tartoznak-e a ritmusodhoz. Kider�theted azt is, mennyiben v�ltozott az �leted az eff�le m�lypontok ut�n. Az el�gedetlens�g szakasza minden ciklusban norm�lis t�net, ilyenkor alapvetõ v�ltoz�sok mennek v�gbe.
K�sz�ts list�t, amelyen �leted szem�lyes vonatkoz�s� esem�nyei szerepelnek, lehetõleg min�l pontosabb d�tummal. Ide tartozik p�ld�ul a tanulm�nyok befejez�se, saj�t lak�s megszerz�se, szak�t�s a partnerrel, esk�võ, �j munkahely, k�lt�zk�d�s, sz�l�s stb.
A lista seg�ts�g�vel pr�b�lj valamilyen ritmust tal�lni az �letedben. Hol voltak a m�lypontok? Mikor �s hogyan ker�lt�l ki ezekbõl? Mihez k�tõdnek a sikeres idõszakok?