A v�mp�rok napjainkban ihletõi sz�mos k�nyvnek, filmnek �s szerepj�t�knak. Szimboliz�lj�k az erõt, a felt�tlen hatalmat �s ha nem is a romlotts�got, de mindenk�ppen az emberek t�bbs�ge sz�m�ra valami tilos dolgot.
Amennyiben a mitol�gi�t vizsg�ljuk, feltûnhet, hogy minden n�p kult�r�j�ban a "v�mpirizmus" (mint jelens�g) megtal�lhat�. D�l- �s K�z�p-Amerik�ban ez k�zenfekvõ, hiszen ott honos a "Desmodontidae" denev�rcsal�d, amelynek fajai v�rrel t�pl�lkoznak. Itt nem v�rsz�v�sra kell gondolni, hanem a denev�r (nagys�ga kb. egy felnõtt nõ tenyer�vel egyezik meg) tûhegyes fogaival kiharap a bõrbõl egy kis darabot, �s a kiserkenõ v�rt nyelv�vel felnyalogatja.
Ny�l�ban f�jdalomcsillap�t� �s v�ralvad�st g�tl� hat�s� anyagok vannak, �gy tulajdonk�ppen az alv� �llat, vagy ember fel�bred�skor csak egy apr� sebet �rz�kel. Ez m�g �nmag�ban nem lenne (annyira) probl�ma, a fõ gond ott van, hogy a denev�rek sz�mos betegs�get terjesztenek a ny�lukkal, mint pl. a veszetts�get.

Az eml�tett ter�leten �lõ indi�n t�rzsek ezekre az �llatokra f�lelemmel, ugyanakkor tisztelettel n�ztek. Az azt�k hiedelemvil�g szerint napfogyatkoz�skor denev�rek falj�k fel a napot, emellett az alvil�g ur�t (Miktlantekutli) denev�rek veszik k�r�l, karmaikban let�pett emberfejekkel.
Azonban ezek az �llatok var�zslatok eszk�zei is voltak, fok�nt a mai Peru ter�let�n tal�lhat� �sat�sok t�rnak fel rengeteg denev�rt �br�zol� aranymed�lt. Eur�p�ban a denev�reket k�v�tel n�lk�l negat�v tulajdons�gokkal ruh�zt�k fel . Az �sz�vets�gben a denev�r az irt�zat t�rgy�t k�pviseli Az �jsz�vets�g pedig egyenesen a "S�t�n madar�"-nak nevezi. A k�z�pkori "term�szettud�sok" (erõs t�lz�s) szerint ez a vall�si alap� megk�l�nb�ztet�s az�rt is megalapozott, mert Isten a rep�l�s k�pess�g�vel meg�ldott �llatokat kiv�tel n�lk�l tollal bor�tja, mintegy hangs�lyozva a kifinomults�gukat, ezzel ellent�tben a denev�r egyfajta torzsz�lem�ny. A germ�n parasztok k�r�ben bevett szok�s volt, hogy �lõ denev�rt sz�geltek az ajt�f�lfa f�l�, ezzel is kihangs�lyozva, hogy milyen fogadtat�s v�rja a gonoszt, ha be mer l�pni. Ezzel sz�ges ellent�tben �zsi�ban (pl. K�n�ban) egyenesen a j� szerencse jelk�pe a denev�r. K�n�ban denev�r(p�rral)rel d�sz�tett k�rty�t k�ldtek, ha j� k�v�ns�gokat akartak kifejezni. Ezzel egy�tt a "fu" sz� egy�ttal jelent denev�rt �s j� szerencs�t is.

Viszont a v�mp�rok a vizsg�l�d�s fõ t�rgya, teh�t most visszat�rek ide. Elsõ meglepet�s akkor �rheti az objekt�v szeml�lõdõt, mikor r�pillant a r�mai forr�sanyagra. Itt azt tapasztalhatjuk, hogy az elsõ v�mp�rszekta maga a kereszt�ny gy�lekezet volt. Ez term�szetesen ily form�ban nem igaz, m�s erre a magyar�zat. T�ny, hogy mikor a kereszt�nys�g kezdett annyira megerõs�dni a R�mai-birodalomban, hogy m�r komolyan fenyegette az �llamvall�st, akkor �lezõdtek ki legjobban az ellent�tek a cs�sz�rs�g �s a kereszt�nyek k�z�tt. A k�t csoport k�z�tt a harc k�t "s�kon" is folyt. Elsõ ugyeb�r a j�l ismert kereszt�ny�ld�z�sek, m�sodik pedig az elvi vit�k. Bevett szok�s volt, hogy a cs�sz�r filoz�fusokat b�relt fel, akik elvi alapon megpr�b�lt�k levezetni a kereszt�nys�g k�ros volt�t. Ez nem volt annyira szofisztik�lt m�dszer, legt�bbsz�r kimer�lt abban, hogy k�l�nb�zõ apr�cska novell�kat �rtak a kereszt�nyekrõl, amint ritu�lis keretek k�z�tt v�rt isznak, gyermekeket fõznek meg �s lakom�znak belõl�k. Ezeket a "hittagad� �r�kat" aposztat�knak nevezik, ez az elnevez�s a legnagyobb hittagad� �r� nev�bõl j�n, Julianus Apostat�-�b�l.

Itt viszont egy kis kit�rõt kell tenni. Az akkori kereszt�ny egyh�z rendk�v�l nagy gondot ford�tott arra, hogy a vall�sba be�p�tse egyes elemeit a r�mai mitol�gi�nak. Ez valahol �rthetõ is volt, hiszen ha az akkori embernek hirtelen megpr�b�lj�k elmagyar�zni, hogy nincsenek szat�rok, fõnixek, p�gaszoszok (pegazusok), akkor nyilv�n a t�r�tõre meglehetõsen k�telkedve n�zett volna.
Ez�rt azt�n az akkori kereszt�ny vall�s ben�pes�lt olyan l�nyekkel, amelyekkel ma m�g csak k�sz�nõ viszonyban sincs. �gy lett a fõnixbõl anno J�zus szent madara, amelyik hozz� akart hasonl�tani, �s �gy el�geti �nmag�t, hogy a mennyekben �jj�sz�lethessen.
Ezeknek a "tanulm�nyoknak" nagy r�sz�t a manaps�g apokrif iratoknak nevezett, r�gen a teol�gusok �ltal �ssze�ll�tott tekercsek k�pezik.

Itt tal�lhatunk elsõ utal�st a v�mp�rokra. K�in �s �bel, az elsõ testv�rp�r t�rt�nete j�l ismert mindenki sz�m�ra. A Bibli�ban megtal�lhat�, hogy mindketten elsõ �ldozatuk bemutat�s�ra k�sz�ltek, �bel mindenbõl a legszebbet (term�nyek, �llatok) v�logatta ki, ezzel ellent�tben K�in pont ellent�tesen, az olyan satnya javakat sz�nd�kozta fel�ldozni, amely m�g neki is t�l rossz volt. Az �ldozatt�tel megt�rt�nt, �bel �ldozati m�gly�j�nak a f�stje felsz�llt az �gbe, m�g K�in m�gly�j�nak a f�stje nem felfel� sz�llt, hanem megrekedt a f�ldk�zelben, �s cs�pte-marta K�in szem�t.
Ezut�n kezd izgalmas lenni a t�rt�net, hiszen a Biblia egy ugr�ssal r�t�r arra, hogy K�in sz�ve megtelt gyûl�lettel, �s meg�lte testv�r�t, ez�rt azt�n Isten meg�tkozta.
Ellenben itt l�pnek be az apokrif iratok. Itt t�bbfel� sz�t�gazik a t�rt�net sz�la. Elsõ vari�ci�, hogy K�in meg�lte �belt, de mivel ut�na testv�re v�r�t is meg�zlelte: "annak �z�tõl megittasulva, t�bb� m�st nem k�v�na". Ez az elsõ vari�ci� a v�mp�rok sz�let�s�re.
A m�sodik m�r egy kicsit bõvebb. Itt azt �rja a tekercs, hogy K�in megb�nta bûn�t, de Isten d�lyf�sen a f�ld k�zel�ben tartotta a f�st�t, ami eltakarta K�int. K�in k�ts�gbe esve foh�szkodott, tan�csot k�rv�n arra, hogy hogyan tegetn� j�v� a bûn�t. �gy ez az �haj Istenhez nem jutott el, de a S�t�nhoz igen. Ut�bbi megjelent K�innak, �s felaj�nlott egy alkut. El�rulja, hogy hogyan teheti j�v� a bûn�t, de cser�be K�innak le kell mondania arr�l, hogy nappal a szabadban j�rk�ljon, hogy napf�ny �rhesse õt. K�in ezt v�llalja, de itt enyh�tõ k�r�lm�nyk�nt bel�p, hogy v�gt�re is "j�" c�lb�l v�llalta.
A S�t�n k�zli vele, hogy Istennek ezek ut�n csak ember�ldozattal tehet a kedv�re, m�gpedig a saj�t rokon��val. Ezut�n K�in a m�r ismert m�don meg�li testv�r�t, Isten meg�tkozza.
A tekercs m�g annyit eml�t, hogy a b�ntet�s �gy teljesedik ki K�inban, hogy amennyiben elk�rhozik (vagyis a v�riv� �ne, a "bestia" m�g ha �tmenetileg is, de teljes f�l�nyt szerez a teste f�l�tt), akkor sz�m�ra nincs vissza�t, �s m�g az emberek ut�lag megbocs�t�st nyerhetnek, addig a v�mp�rok ekkor menthetetlenek.
Azonban ha siker�l �sszhangba hoznia a k�t �nt, akkor jutalma az �r�kk�val�s�g lesz, �r�kk� �lhet. Furcsa, hogy hom�lyos utal�sok t�rt�nnek arra, hogy ugyan�gy lesz messi�sa a v�mp�roknak is, mint az embereknek, de itt nem tudni, hogy arr�l van-e sz�, hogy J�zus megv�ltja a v�mp�rl�tben senyvedõket, ugyan�gy, mint az embereket. Netal�n elvetem�lt felfedez�s-e az, hogy lesz v�mp�r-messi�ns...illetve ki "k�ldi"...Isten-e, vagy a S�t�n.