Koncentr�ltan vagy sehogy!

„Nem tudok figyelni”, „Teljesen sz�tsz�rt vagyok”, mondogatjuk, amikor tudjuk, hogy tanulnunk kellene, de valahogyan nem megy, m�skor pedig �gy �rezz�k, hogy mindent �rt�nk, „v�g” az agyunk. Val�ban, a dekoncentr�lts�g egy olyan �llapot, amelyik rendk�v�l gazdas�gtalann� teszi a tanul�si folyamatot.

Viszont j� h�r az, hogy a figyelem �sszpontos�t�s�nak a k�pess�ge fejleszthet�! A legegyszer�bb figyelem �sszpontos�t�si gyakorlatok a k�vetkez�k.

1.       N�zz�nk ki egy pontot a l�t�ter�nkben. Lehet ez egy villanykapcsol�, a falon egy folt, vagy b�rmi m�s, kiv�ve embert�rsunk vagy kuty�nk, macsk�nk, stb. tekintete. Pr�b�ljuk meg a kiv�lasztott objektumot egy percig �gy n�zni, hogy figyelm�nket, mint egy f�nysz�r�t az �jszak�ban r�f�kusz�ljuk. Ne kalandozzon el a tekintet�nk m�sfel�! Megl�tja, hogy nem is olyan egyszer� ez a gyakorlat. A k�s�bbiekben n�velj�k meg az id�t k�t, majd h�rom percre. Metr�n utazva, sorban �llva, hasznosan t�lthetj�k az id�nket ezzel a gyakorlattal.

2.       Mindannyian ismerj�k azt az �rz�st, amikor a meleg tea vagy kaka� a nyel�cs�v�nk�n kereszt�l a gyomrunkba �rkezik, �s ott kellemes melegs�get �raszt. Azt az �rz�st is mindenki megtapasztalhatta m�r, amikor f�lelm�nkben a gyomrunk g�rcs�sen �sszeszorul, �s jeges hidegs�get �rz�nk sz�t�radni tagjainkban. Hunyja be a szem�t, d�lj�n k�nyelmesen h�tra �s pr�b�lja felid�zni az el�z�ekben eml�tett kellemes melegs�g �rz�s�t! Figyelm�t f�kusz�lja a gyomr�ra �s k�pzelje el a melegs�g �rz�s�t! Figyelme ne kalandozzon el, szinte �rezze, hogy a melegs�g sz�t�rad a gyomr�ban!

3.       Hunyja be a szem�t �s pr�b�ljon maga el� k�pzelni egy alm�t! Szinte l�ssa maga el�tt! Nem k�nny� ez a gyakorlat, de rendk�v�l hasznos. Figyelje meg, hogy a figyelme �lland�an „ki akar t�rni”, el akar kalandozni.

Ezek a figyelem�sszpontos�t� gyakorlatok nem k�nny�ek, de hat�suk rendk�v�li. Az igazi elm�ly�lts�g egy „kegyelmi �llapot”, amikor agyunk rendk�v�l j� hat�sfokkal dolgozik. Az elm�ly�lts�g nem m�s, mint rendk�v�l f�kusz�lt figyelem.

A m�r eml�tett Pavlov fedezte fel, hogy bizonyos tev�kenys�gek k�zben agyk�rg�nk idegsejtjeinek egy r�sze izgalmi �llapotba ker�l. Ezek az idegsejt-csoportok kis szigetekk�nt k�pzelhet�ek el. Pavlov l�mp�csk�inak is nevezik ezt azok, akik az izgalomban l�v� neuronokat kis vil�g�t� l�mp�csk�knak szeretik elk�pzelni. Az izgalomban l�v� idegsejtek melletti idegsejtek er�s g�tl�s alatt vannak, az el�bbi hasonlatot folytatva nem „vil�g�tanak”. Ez a fiziol�giai magyar�zata az �n. sz�rakozotts�gnak.

Term�szetesen jelent�s egy�ni elt�r�sek vannak k�z�tt�nk. E sorok �r�j�nak az egyik professzora 32 �ves kor�ban lett akad�mikus. Volt szobat�rsai h�resztelt�k, hogy �gy olvasott el egy matematika jegyzetet, mint m�s egy reg�nyt. Azaz, nem kellett b�bel�dnie a bev�s�ssel, a memoriz�l�ssal. Az agya szinte lef�nyk�pezte a k�nyv lapjait. Akinek ilyen az agya, az a szerencs�s kiv�lasztottak k�z� tartozik, nek�nk haland�knak azonban nincs m�s v�laszt�sunk, mint a folyamatos gyakorl�s �s �nfejleszt�s.