A tanul�s ritmusa

 Az �l�l�nyek, �s �gy mi is, saj�tos ritmussal rendelkez�nk. A ritmus periodikus visszat�r�seket jelent, egyfajta l�ktet�st. Ez a ritmus nagyon sok bels� mechanizmus ered�je, vannak hormon�lis komponensei, amelyek j�r�szt a szexushoz k�t�dnek, vannak napi jelleg�, az anyagcser�hez k�t�d� hull�mz�sok. Ezt a ritmust el kell fogadnunk, hosszabb ideig �gy sem tudn�nk kord�ban tartani, illetve kem�ny �rat kell fizetn�nk a term�szetes ritmus felr�g�s��rt. A ritmus k�l�nb�z� szakaszaiban idegrendszer�nk m�s �llapotba ker�l. Ha �gy tetszik, m�s tudat�llapotba ker�l�nk. Mivel az el�z� fejezetben arr�l olvashattunk, hogy a g�tl�si mechanizmusok egy r�sze az idegrendszer nyugalmi �llapot�nak a f�ggv�nye, ez�rt �rdemes megismerni saj�t mechanizmusunkat. A legfontosabb meg�llap�t�sunk a k�vetkez�:

A tanul�si folyamat akkor hat�kony, ha egy laza, nyugodt �llapotban van az idegrendszer�nk.

A lazas�g �s az enerv�lts�g nem azonos fogalmak. Idegrendszer�nk energetikai �llapotai, k�z�rzet�nk, rendk�v�l sz�les sk�l�n mozog. K�t sz�ls�s�ges eset a mozdulatlans�gba merevedett katat�n �llapot, illetve az �rj�ng�s. Mind a kett� s�lyos egyens�lyveszt�s, szakorvosi ell�t�st ig�nyel. E k�t sz�ls�s�gt�l j�val beljebb hull�mzik, oda-vissza idegrendszer�nk energetikai �llapota. Ki ne ismern� a let�rts�gnek �s a feldob�dotts�gnak az �rz�seit. Term�szetes emberi – �s nemcsak emberi – �rz�sek ezek. J� passzban vagyok, mondom ma, majd k�t h�t m�lva �gy �rzem, hogy semmi sem siker�l. Mindannyian �gy vagyunk ezzel. �s ha ezt a periodikus v�ltoz�st egy ide-oda leng� ing�hoz hasonl�tjuk, akkor nem lehet az ing�nak a leng�s�t megakad�lyozni.

J�magam a legrosszabb �llapotaimban azt „szeretem”, hogy onn�t csak felfel� lehet j�nni. R�ad�sul, j� ha mindig tudjuk, �llapotaink agyunk k�miai anyagcsere folyamatainak a term�ke. �llapotaink peri�dusos v�ltakoz�s�nak az ismerete teszi lehet�v�, hogy a legjobb �llapotokra optimaliz�lva tanuljunk, v�gezz�k a koncentr�ci�t ig�nyl� nehezebb munk�kat.

Egyetemista koromban fiatal h�zas voltam. V�letlen megfigyel�s eredm�nyek�nt j�ttem r�, hogy az ebben a peri�dusban szok�sos veszeked�sek ut�ni �llapotom volt a legjobb arra, hogy a funkcion�l anal�zis t�teleit bel�ssam. A megfigyel�s eredm�nyek�nt, az �sszez�rd�l�sek ut�n, Fomin �s Kolmogorov klasszikus k�nyv�t olvasgattam legsz�vesebben. Beethoven egzalt�ltan alkotott, Strauss higgadtan, hideg fejjel �rkezett meg, pontban t�z �rakor b�csi k�v�h�z�ba, tizenkett�ig zen�t szerzett, majd d�lut�n m�s foglalatoss�ghoz kezdett. Azaz, nem vagyunk egyform�k, vagy ahogyan egy remek k�nyv szellemes c�me mondja: Mindenki m�sk�pp egyforma.

Arra �szt�nz�m teh�t �nt, kedves olvas�, hogy figyelje meg �nmag�t. Tal�lja meg a saj�t ritmus�t, legyen tiszt�ban saj�t �llapotaival. Nem vagyunk egyform�k �s legt�bb, amit tehet�nk az, hogy elfogadjuk ezt a t�nyt.